Történelmi tanösvény

(szinopszis)

A történelmi emlékhelyek bemutatásának másik módja a CAD technika segítségével végigjárható „Történelmi tanösvény” A CAD technika már megtekinthető az Aquincumi Romkertben. A lényege egy a bemutatandó táj és benne a régészeti objektum képe egy látcsövön látható ebbe vetítik,(keverik) be az objektum, épület, kastély, vár virtuális képét. A történelmi tanösvény mentén tehát a megálló pontokon a hagyományos mázolt lábakon álló tájékoztató, magyarázó táblák helyett lealapozott CAD támogatású eszköz rögzítő asztala lenne a bemutatandó objektumra irányozva. A látogatók vagy magukkal viszik az eszközt, vagy a helyszínen indítják be (csengő Euró érmék betáplálásával) Az eszközön ezután multimédiás eszközökkel látható a táj, benne az objektum virtuálisan megalkotott képe, hallható, az összes tudnivaló, ha kell csatazaj, halálhörgés, stb. A vörösvári várak virtuális fantáziaképe a világhálón már idézett tanulmányban megtekinthető. Egy ilyen tanösvény feljebb leírt javaslatunknak megfelelően az egységesnek tekintett Vörösvári völgy kb 6÷8 km-es hosszában a következő lehetne például a római út nyomvonalát követve kisebb kitérőkkel:

-az „Ürge-malom” helyszínen.

-a malom középkori ábrázolása az előtérben, mellette a római út a távolba vész nyugat felé de jól látszanak a középkori oklevelekben említett „oszlopok”, a megtalált mérföldkövek. A helyszín mozgalmas képe az a középkori oklevelekben leírt jelenet, miszerint „ Herman a Pilisi apát leromboltatja „Királtava” gátját és közben bántalmazza az Óbudai apácák jobbágyait aki védik a gátat. A „Királ-tava” vélhetően a mai Házi réti-tó, csak annak gátja akkor jó ötszáz méterrel tovább helyezkedett el a patak folyásiránya mentén Buda irányában.

-a Római út és Határréti patak hídja kereszteződés helyszínen.(jelenleg a Házi réti tó borítja)

-a római kori fa vagy kőhíd képe mellett dél felé fordulva egy fából épült római őrtorony a jelenlegi Házi réti tó, gáttól délre eső szabályos kúpalakú földhányás tetején. Az őrtoronyban fogadják a Pilisszántói temetőben volt Római őrtorony fényjeleit és továbbítják Aquincum irányába.

-a Római őrtorony dombjáról körpanoráma.(középkori tájról svenk)

-az északkeleti irányban, jelenleg a Lőtér déli lejtője, Kande falu szegényes zsindely borította boronaházai között betakarítási, cséplési jelenet. Miután vasárnap van az asszonyok ünneplőben észak-nyugat felől, érkeznek a faluba a Borony templomából a miséről, Amely ide látszik, mert a jelenlegi Lőtér bejáratával szemben lévő dombocska tetején állt és romjait ott találták meg. Födémes falva nem látszik, mert Kande mögött attól északra a Solymári árok Fehérhegy melletti leágazó árka mellett a Födémes patak északi partján lehetett.

-a Római út és a mai Csobánkai út keresztezése környékén.(római kori tájról svenk)

- Aquincum irányából (innen délkeletre) a már korában leírt római kori fa vagy kőhíd képe mellett a fából épült római őrtorony a szabályos kúpalakú földhányás tetején. Ettől északkeleti irányba fordulva a Csobánkai út és a Határréti patak, kereszteződésétől száz méterre, délre Római villa (körvonalai a Google Earth felvételein jól látszanak) A villa átriumában szüreti mulatozás, Bacchanália van, miközben a rabszolgák szekerekkel hordják el a szüretelőktől a termést a Placska Ziribár és Garancs lejtőiről. A svenk folytatódik északnyugati irányba a Csobánkai úttal való kereszteződéstől kb. kétszáz méterre a Római út mentén kisebb csetepaté az úton való haladás elsőbbségéért. Ezen a helyen lehatárolt pár tízméteres körzetben nagy mennyiségben találtunk korabeli lópatkót, szekéralkatrészeket, lószerszámot, patkószöget, és cipőszegeket, vélhetően egy csetepaté maradványait.

-a Római út nyomvonalán mai Binder tanya lóistálók környékén.(a palánkvár feltételezett helyén      

törökkori tájról svenk)

- Cselebi leírása, a légfotókon látható körbástya körvonalak, és a török palánkvárak építésmódjáról szóló tanulmányok, BURGU ÖZGUVEN: A Duna menti oszmán-török palánkvárak jellegzetességei,   Magyarországi várak honlap Hegyi Klára: Török várak Magyarországon  világháló

Gaál Attila:Török palánkvárak a Buda- eszéki út Tolna megyei szakaszán Magyarországi várak honlap, alapján rekonstruált, -nem vörös szinű- palánkvár rekonstruált fantázia képe, a mai tanya által elfoglalt feltöltött, észak felé meredek rézsűjű kb. 6 ha-os területen. A város, „ Vörösvár palánka” = „Kizil hisszár palankaszi” az akkori szokásoknak megfelelően, három részből áll:

-a külső városból (külváros) ahol a sírokat állították fel és a különböző nemzetiségi csoportok éltek. Itt laktak a keresztények, a rácok, a magyarok. Különböző felekezetekhez tartozó templomok alkották a közösség magját.

-a városból (varosh) amellyel az erődön kívüli polgári települést jelölhették, és Evlia terminológiájában a polgári települést jelöli, amelynek lakói nem voltak hivatásos  katonák A „város” az erődöt palánki (várat) vette körül. A városban alakították ki a piacteret. Ez lehetett, kicsi, nagy, állhatott boltok temérdek sorából, vagy képezhette egy egyszerű üres tér. A kereskedők eltölthettek pár éjszakát a vendégfogadóban (hán) , hogy a helyi piacon az üzleteket nyélbe üthessék.

-a belső erődből (palanki) ahol a katonai hadművelethez leginkább szükséges felszereléseket, lőszert, hadianyagokat, az élelmiszer ellátmányt, értékes árukat, fontos dokumentumokat, továbbá arany- és ezüst öntecseket tartották. A palánkok a 15. századi oszmán-török erődítmények jellegzetességeit hordozták. Általában kisebb területet körülvevő falakat a sarkokra épített bástyák erősítik meg. A palánkfalak párhuzamos, általában tölgyfából készült cölöpökből álltak, amelyek sárral, agyaggal voltak megtapasztva. A bejáratot  többnyire híd és őrtorony védte. A palánkon belül a kisméretű , fagerendákból  és agyagtéglákból  készült házak pedig szállást biztosítottak a katonáknak.”

-a törökkori palánkvár feltételezett helyén  Evlia Cselebi helyébe képzelve magunkat délre fordulva

megkeressük a mostani Kopárok közül a Sas szikla mellet, fekvő dombtetőt ahol a középkori „Vörösvár” virtuális fantáziaképét látjuk.( középkori svenk)

- a középkori „Vörösvár” virtuális fantáziaképét a már említett tanulmány be is mutatja azon a helyen ahol a Kopárok más dombtetőivel ellentétben, legalább négyféle homokkő kisebb szilánkjai, alkalmasint nagyobb darabok találhatók, holott az alapkőzet dolomit. A domb csúcsán az öregtorony lehetséges helyén, ahova a rozoga lovagvárat fantáziáltuk lópatkószöget, bútorveret szöget és kővésőt talált a fémkereső.

-a Római út nyomvonalán tovább haladva az út keresztezi a Határréti patak vörösvári forrásából

induló vízfolyást. (római kori svenk)

- a római úton itt be lehet mutatni a fa, vagy kőhidat és a híd északnyugati partján ma is köveivel, tegoláival fellehető hídvédő, vagy vám épületet. A híd környékén is lehetett csetepaté, mert az épület kövei között igen értékes gemmát találtunk, amely ólom, vagy nemesfém gyűrűbe lehetett belefoglalva és vélhetően a harci cselekmények között veszthette el gazdája ezt a talizmánját. Tulajdonosa férfi lehetett, mert a gemma vésete Nikét, a győzelem istennőjét ábrázolja amint a tegez és nyíl attribútummal ellátott Ámort, koszorúzza meg. Vagyis derék harcosunk a szerelemben is győzelmekre vágyott, ezért hordta talizmánját. Derék harcosunk miközben e helyen északkeletre fordul a mai szántóföldek helyén Római villák sorát, láthatja. Továbbtekintve észak felé feltornyosul a mai Pilisszántói temetőben állt Római őrtorony, éppen veszi a Dobogókő felől érkező jeleket és továbbítja a Háziréti tó partján lévő őrtoronynak, így zárva az Aquincum irányába menő információs láncot.

-a Római út nyomvonalán tovább haladva a hídtól kb. 300 m-re hármas útelágazáshoz érkezünk

(középkori kori svenk)

- itt a római út hármas elágazása található, a Dobogókő felé vezető, ennek nyomai e helytől 50-100 m-re ismerhetők fel, és a Piliscsabára innen Zsámbékra való elágazás Ez az út az erdőben még köves, nyomvonala az Iluska forrás, Klotildliget. Itt érkezhetett 600 évvel később „Ezer lovas Nádasdy Ferenc vezérletével” a „Vörösvári csata”- hoz.

Ezen a helyen római korú virtuális objektum bemutatóra nincs szükség a látogató az eredeti több ezer éves köveken áll miközben e helytől pontosan észak felé fordulva a CAD eszköz látóterében a mai Pilisszántó régi temetőjénél lévő platón az ott kiásott középkori templom virtuális képén éppen a pálos barátok vecsernyére való bevonulását, láthatjuk a lebukó nap fényében

-a Római út nyomvonalán tovább haladva a palánkvár feltételezett helyétől északnyugatra kb. 200

méterre a „Vörösvári csata”,(1595 augusztus 26.) lehetséges helye.

- a római úton korábban bemutatott hármas leágazás helyén túl az úttól délre fennsíkon, (ma Pilisszántó illegális szennyvízleürítője) állva érvényesül a krónikás leírása: Szófi Szinán budai pasa sereget gyűjtött, melynek egyik része Óbudánál, másik része Vörösvár mellett szállt táborba. A jelentés vétele után az összehívott haditanács Pálffy tanácsára úgy döntött, hogy rajtaütéssel támadják meg a török sereget, és haaz mozgásba lendül, értesítse a derékhadat. A derékhad Csabára indult. Itt nyolc törököt találtak, akik kenyeret sütöttek a török csapatok számára. Szentléleken és Szentkereszten át Szántóra ment, hogy a Nagy-Kopasz1 hegyen meggyújtandó tüzet észrevéve, északról támadja meg a török tábort, míg a derékhad Csaba felől fogja török tábort megtámadni. Váratlan hajnali rohammal bejutottak a török táborba, 200-nál több törököt megöltek, 64-etpedig foglyul ejtettek. A keresztény sereg 83 embert vesztett.

-a Római út nyomvonalán haladó tanösvény utólsó állomása a mai Pilisszántó déli földjein a

Zahumenica dombocskája melletti útszakaszon van elhelyezve.

( XVII. Századi svenk)

- az északnyugatra a Csévi nyereg irányába vezető római úton a látómező jobboldali előterében a Zahumenica dombocskája tetején még látszanak valamilyen fa építmény romjai, igazolva az található rengeteg kovácsolt vasszeg eredetét. Az úton távol, a lenyugvó naptól hátulról megvilágítva telepes őseink kis csapata látszik. Most bukkantak ki az úton az erdőből.

„Ádám, az élen haladó fiatalember visszahőköléssel összekapcsolt, meglepett kiáltására a többiek is megálltak. A ritkás fák közötti, napsugarakkal ferdén átszőtt erdei környezet kitágult. Mint varázsütésre halkult el a lószerszámok csörgése, az állatok prüszkölése.

Izmos, gőzölgő tomporuk feszülése enyhült, szúrós lószaguk megült miközben elhalkultak az asszonyok, emberek lihegéssel keveredő szófoszlányai.

-„Gukk’ mall!”- kiáltott a csontos arcú mokány, barna húszas éveiben járó fiatalember, a feltáruló völgyre mutatva. Levetett, háromszögletű kalapja izzadt peremét törölgetve, hátrahajtott fejével rázta helyre varkocsba font fürtjeit. Combközépig érő magasan gombolt karcsúsított kék posztókabátja kigombolva lengte körül sovány combjaira feszülő térdnadrágját.

A colonusok kis csoportja a lombokon átszűrődő ferdén beeső napsugarakkal szembehunyorogva, kereste egymás tekintetét, és a megtorpanás okát.  A szekereken ülők gyerekek, idősebb asszonyok is lekászálódtak és Ádám körül, családok szerint csoportosulva megigézve bámulták az előttük feltáruló völgyet.

 „Wir sind angekommen!”- megérkeztünk, suttogták, mormolták maguknak, majd egyre hangosabban egymásnak is.

Az Oswaldok családfője Melchior az ifjúhoz lépett: -„Siehst Ádám, es hatt’sich gelohnt!”  -Érdemes volt.

Szeme fátyolos volt, mint ahogy valamennyiők torkát is szorította a rendkívüli látvány, a megérkezés, a megnyugvás élménye.

A mögöttük lenyugvó nap sugarai éles, fénylő színekben fürdették a smaragdzöld völgyet. Az elvadult erdőket, a művelés nyomai nélkül burjánzó legelőket, a valamikori szőlőskerteket, a patakvölgyekből felszálló kékes pára vonta be. Elsaß-i szülőföldjükre a Rajna mentén lévő kis völgyekre, emlékeztette a telepeseket a Vörösvári völgy. Valóban olyan volt, mint amilyennek Csáky földesúr intézője leírta, aki még Táton, a Duna partján átadta nekik a letelepedési szerződést.

Feledve a hetek óta tartó utat, a Dunán tákolt tutajon átélt szorongást, fedél nélküli éjszakákat, a megérkezés ujjongásával és a biztonság megnyugvásával fedezték fel a völgy névadóit,: - a várak romjait.”

Ezzel a jelenettel fejeződik be a Vörösvári völgyi CAD technikán alapuló történelmi tanösvény, amellyel talán sikerül igaz történelmünket vázolni, és egy nap alatt egy kétezer éves időszivárványt bemutatni, amely átível e völgyön délkeletről északnyugatig, a rómaiaktól németajkú telepes őseinkig.